21.rész

(Coco ruhája a lánybúcsúztatón)

Az esti vacsi zökennőmentesen lement a szerencsémre. Hozzátehetjük az is hogy a pohár köszöntőkről lemaradtunk.. Így félnem sem kellett, hogy netán nekem kelljen mondanom egyet.. Bár láttam az arcokon egy kérdést,akkor amikor beléptünk a terembe, ami nem más mint „miért késtek” csak ennyi ez a két szó. De erre persze mi Nandoval sejtelmesen összemosolyogtunk ezeken az arcokon. Hiszen csakis mi tudtunk erre a választ.

Vacsora után még volt fél óránk elkészülni a lány-és legénybúcsúkig. A fiúk Nando-tól és Patrick-től úgy tudom hogy pókerezni mennek egy közeli bárba.. Mi meg egy kis csajbulit csapunk.

-Hahóóó! –integetett a szemem előtt a kezével Fer.

-Igen? –megráztam a fejem.

-Hol jár az eszed? –sóhajtott –Felértünk a szobába ha még nem tűnt volna fel.

-De feltűnt..

-Akkor miért állsz még mindig az ajtóban?

-Ömmmm… Mert lenn hagytam a mobilom az ebédlőben! –mekkora jó ötleteim vannak.. De ennyi volt. Megszólalt már megint a csengőhangom és a táskámból jött.

-Miért nem ismered el hogy elkalandoztál? Amugy is már 10 perce ott állsz.

-MI? Akkor sietni kell!

-Szerintem is.. –és elkezdett a szekrényben kotorászni és valamit makogott is hozzá spanyolul.

-Várjunk!

-Igen? –kinézett a szekrényből és szegénykém jól be is ütötte a fejét. –ÁÁ ez fáájt!!

-Jól vagy?

-Háát..-most mit talál ki vajon a drága? –egy gyógyító puszi jól jönne. –és ehhez még hozzájön az imádnivaló boci szeme.. Nem tudtam ellenállni így kapott a buksijára és még loptam tőle egy csókot.

-Ezért többször is beverném a fejem.

-Hogy még a végén agyrázkódást kapj!

-Hát akkor legalább több…

-Na itt fejezd be!

-Miért még megsértődsz?

-Az is lehet! De beszélnünk kell..-elővettem a sminkcuccomat és kipakoltam a tükör elé.

-Miről?

-Honnan ismered te Patricket és Lyneyát? –meglepődött a kérdésemen.. Hagytam hogy összeszedje a gondolatait. Addig is szép sorjába kezdtem rendezni a sminkeket először az arctonik és arctej majd az alapozók, púderek, pirosítók, szemhéjfestékek, szempillaspirálok, szemceruzák, szemkontúr, rúzsok és szájfények.

-Mentségemre legyen hogy nem tudtam hogy ő a te nővéred!

-Elhiszem hiszen most találkoztatok először. De a kérdésem..

-Oké. Szóval még mielőtt mi jártunk voltam egy hatalmas buliban.. De egy étteremben volt és Rob azt mondta hogy kajálni megyünk.. –persze hogy Rob keze is benne van…- amikor már eléggé leittuk magunkat akkor fogadtunk hogy ki tudja előbb leszedni Pat kezéről a nővéred…

-Szóval ki tudja előbb lefektetni.. –már a szemkihúzásnál tartottam, de megálltam mert a végén még kinyomtam volna a szememet…

-Igen.

-És gondolom te győztél… -ez undorítóóó

-Akármilyen meglepő,de nem! Rob ahogy kezet fogtunk felvitte a szállodába és Lyneya mégcsak nem is ellenkezett… Nagyon durva volt. Ezután hogy Pat-nek ne tűnjön fel odamentem hozzá és iszogattunk és beszélgettünk.. Ezután eltelt egy hét. Patrick felhívott hogy találkozhatnánk és a barátnőjét is bemutatná… Én elfogadtam.

-Ennyi?

-Igen..

-És mi volt a kaja dobálás? –megnyugodtam hogy csak ennyi volt, így folytattam a sminkelést.

-Hát egy sushi bárban találkoztunk és ott lett egy kisebb kaja dobáló verseny… Ennyi.

-Várjunk te honnan emlékszel erre ilyen jól ha leittad magadat?

-Ott volt még velünk Raquel és Sebi is.. Ők mesélték..

-És Raquel ezt nem is vette zokon hogy te ilyenekben fogadsz?

-Akkor már csak a gyűrű miatt kísérgettük egymást… Neki már volt valakije..

-Ohhh. Értem. –azzal felálltam a tükör elől és a gardróbba vonultam.

-Most megnyugodott a lelked?

-Nem még nem..

-Mi kell még?

-Arra az éjszakára emlékszik Lyneya és Rob??

-Nem.. Ők nagyon leitták magukat.

-Még nálad is jobban?

-Igen… Van még kérdés?

-Csak egy ha nem baj…

-Mondd..

-Szerinted lesz minta a pizzás dobozon?

-Mi van? –nagyon kellett nevetnem a hihetetlen meglepődésén.. Mindenre számított csak erre nem..

-Hát rendeltem és a múltkor nem volt.. Most ugye lesz?

-Istenem milyen nővel vagyok körülvéve…

-Akkor most lesz vagy nem?

-Igen lesz! Száz százalék!

-Honnan vagy ebben ilyen biztos?

-Onnan hogy van nekem alkoholosfilcem és majd rajzolok rá!

-De több színű legyen!

-Van sárga, kék, zöld, fekete, piros, rózsaszín..

-Rózsaszín?!

-Jól van na!

-Így jó vagyok? –kérdeztem amikor kiléptem a gardrób rejtekéből.

-Ennél szebb nem is lehetnél.
-Hidd el nekem lehetnék!
-Vannak benne kétkedéseim...
-Majd egyszer megmutatom hogy nekem van igazam. -mire ezt kimondtam le is értünk a földszintre.
-Szia Nando!
-Szia! -lágyan megcsókolt és elindultunk más-más irányba..

-Sziasztok lányok!
-Azt hittük már soha nem érsz ide!
-Pedig ideértem. Mehetünk?
-Igen! -jött az egyhangú rövid válasz.
Belevetettük magunkat a sötét éjszakába...